magyar magyar english english
nyitólap  vissza
rólunk
másokról
nekünk írták
hírek, események

Magyar Rádió: egyszólamúra hangolnák
   2003. szeptember 24.Népszava   
Jogi lépések megtételére készül a közszolgálati intézmény szakszervezete
Egyelõre még lebeg Barát József, a Független Rádiós Szakszervezet ügyvezetõjének feje felett a kirúgás damoklészi kardja amely a rádiós közvélemény szerint le is fog sújtani. Ahhoz azonban, hogy életbe léphessen a Magyar Rádió által hozott határozat, mely Barátot rendkívüli felmondással el kívánja bocsátani, az érdekvédelmi szervezeteknek véleményezniük kell.a döntést.
Interjú Gerõ Andrással
   2003. szeptember 23.Nap-Kelte   
Mv.: - Gerõ András az utóbbi idõkben sokszor mond meghökkentõ kifejezéseket, és tesz meghökkentõ kijelentéseket, egyszer itt váltott ki élénk vitát a Nap-keltében, amikor azt hiszem, hogy a Fidesz Magyar Polgári Párt, akkor még párt volt talpasairól beszélt, vagy Orbán Viktor talpasairól beszélt, és azt hiszem ez váltotta ki néhány szervezet rosszallását, most meg egy kicsit komolyabb dologról van szó, mert a MIÉP és a Jobbik, amelyik kész párttá alakulni, most jogi lépéseket fontolgat Gerõ András ellen egy nácizás miatt. égy is jelent meg a Magyar Nemzetben a cikk, hogy egy nácizó értelmiségi.
Kettõs mércével mérve II.
   2003. szeptember 23.Magyar Nemzet Online   
Képzeljük el, hogy 2001-et írunk, a kormányrúdnál Orbán Viktor, az ellenzék vezére pedig Kovács László. Képzeljük el, hogy a Magyar Nemzet címlapján egy aláírás nélküli áldokumentum lát napvilágot, amelyben az alig néhány napja elhunyt Vásárhelyi Miklós azt üzeni a túlvilágról, hogy Magyarországon minden bajnak okozója az SZDSZ, holtversenyben a Soros Alapítvánnyal -- milyen harsány kórusban követelné másnap a Népszabadságban negyven baloldali értelmiségi az arcátlan hamisításért felelõs fõszerkesztõ haladéktalan lemondását, továbbá szurokban és tollban való meghempergetését.
Teller Ede levele
   2003. szeptember 23.Nap-Kelte   
Pallagi Ferenc: - Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, történész, jó reggelt kívánok. Ha jól tudom, akkor ön is szoros, ha lehet mondani személyes kapcsolatokat ápolt Teller Edével. Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Személyes kapcsolatban voltam vele, de szorosnak nem nevezném.
Tessék inkább szépen, nyugodtan olvasgatni!
   2003. szeptember 15.Élet és Irodalom   
Ernst Nolte: A fasizmus korszaka. Fordította Jaltai Gábor. XX. Század Intézet-Kairosz Kiadó, 2003. 670 oldal, 5600 FtXIV. Lajos egyáltalán nem mondott olyasmit, hogy „Az állam én vagyok". Sõt, pontosan az ellenkezõjét jelentette ki halálos ágyán: „Én elmegyek, de az állam itt marad..." XV. Lajos sem mondta, hogy „Utánam az özönvíz". Csak éppen annyit jegyzett meg néhány csatavesztés, egy merénylet és egy üstökös felbukkanása után, hogy már csak egy özönvíz hiányozna.
Célkeresztben
   2003. szeptember 15.Magyar Nemzet   
Schmidt Mária új kötetének ürügyén

Nem tudhatjuk pontosan, hogy mikor, kik és miért határozták el azt, hogy Schmidt Máriát pedig kilövik a pályáról.Talán az volt a baj, hogy már elsõ publikációiból kiderült: múltunk mindenestül érdekli. Második kötetében (Diktatúrák ördögszekerén) megbocsáthatatlan következetességgel egyszerre foglalt állást a zsidó szenvedések mellett (rendkívül izgalmas esszéje a háború alatti úgynevezett zsidó tanácsok feloldhatatlan erkölcsi konfliktusaival foglalkozott), és ugyanennek a könyvének egy másik tanulmányában bátran kijelentette, hogy Bárdossy László pere szándékosan elõre hozott ki-rakatper volt, Szálasiénál is fontosabb látványper, amely mellett a magyarok elrettentésére döntöttek a rendszer új urai.
Helyreigazítás
   2003. szeptember 15.Élet és Irodalom   
Schmidt Mária, a Terror Háza fõigazgatója az alábbiak közlésére kérte lapunkat:Az Élet és Irodalom 2003/35. számában Kovács Éva Az ironikus és a cinikus címû írásában valótlanul állította, hogy „a múzeum igazgatója maga is nyilatkozta, a terror szenzációját kívánják bemutatni, történelmi happeningre invitálva a látogatókat", ugyanis soha, sehol nem tettem ilyen kijelentést. Ezúton utasítom vissza a cikkíró azon eljárását, hogy a Terror Háza Múzeummal kapcsolatos elfogult véleményét egy számba adott valótlan kijelentés alapján próbálja bizonyítani.
A pártatlanság vélelme
   2003. szeptember 8.Magyar Nemzet   

A volán mögött ülõk rádiójából kormányrádió
Vajon milyen baloldali reakciókat váltana ki, ha a polgári körökhöz közel álló vállalkozók megvásárolnák mondjuk a Rádió C-t - mint azt a Népszava egyszer feltételezte -, majd kérelmeznék az Országos Rádió és Televízió Testületnél a mûsor-szolgáltatási szerzõdés módosítását, és politikai mûsorokat sugároznának? Az ötlet kivitelezhetõ - legalábbis a Klubrádió esetében már sikerült végrehajtani hasonló változtatást.
Egy bolsevista veterán emlékiratai
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
(Részlet)

Vidám dolog történt velem, Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatónõje maga védte meg tõlem nemrég Kertész Imre írót a Magyar Nemzet hasábjain. Ha valaki egy évvel ezelõtt ezt el szerette volna velem hitetni... Írtam pár hete egy olvasói levelet az Élet és Irodalomba, amiben azt állítottam, hogy Kertész nyilatkozata, miszerint a Sorstalanságot a Kádár-rendszerrõl írta, nem állja meg a helyét (Vári György: Kádár és Köves, ÉS, jún. 13.). Schmidt Mária szerint olvasói levelemet igazából megrendelésre írtam, hogy utoljára figyelmeztessem Kertész Imrét, nagyon rosszul járhat, ha továbbra is szidja a Kádár-rendszert, titokzatos megbízóim ugyanis, akiknek csodafegyvere az ÉS, nagyon szeretik aztat.
Ungváry Krisztián megvédi Ernst Noltét
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
Hát ez ritka jó vicc.Ungváry Krisztián elmagyarázza nekünk, hogy "Nolte nem az áldozat, hanem a tettes szempontjából tartja általa is idézõjelbe tett "humánus" módszernek a mérges gáz segítségével végrehajtott népirtást" (Noltéról írni, ÉS, 2003/33.). A náci vezetõk tehát a gyorsan lebonyolítható tömeggyilkosság útján nem az áldozatok, hanem az érzõ szívû gyilkosok szenvedését akarták megrövidíteni. Ha hinnénk Ungváry Krisztiánnak, akkor Noltét agyalágyultnak kellene tekintenünk.
Tisztelt Szerkesztõség
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
Lapjuk ez évi 25. számában Negyven másodperc címmel a Páratlan oldalon egy névvel nem aláírt, rövid szöveg jelent meg. Az írás azt javasolja, hogy Ernst Nolte német történész és vendéglátója, a Terror Háza fõigazgatónõje menjen gázkamrába, és így "jelentheti a túlvilágról", hogy hány másodpercig tartott a mûvelet.
Az ironikus és a cinikus
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
Mintha nem állnának a szobrok már kerek egy évtizede Budatétény határában. Mintha a kommunizmus emlékezete címén kizárólag a Terror Házáról értekezhetnénk. Fordítsuk most meg a dolgot: ejtsünk szót a Zsarnokság Szoborparkjának iróniájáról, hogy észre vegyük a Terror Háza cinizmusát.
Negyven másodperc
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
Bizarr ötletem támadt Ernst Nolte német történész idézett mondata kapcsán (Népszabadság, június 13.). Nolte úr szerint a gázkamrában az áldozatok "mindössze" negyven másodpercig szenvedtek, tehát ez a szenvedés igazán "bagatell" volt! Nolte úr német alapossággal megismételhetné a kísérletet, és azután "jelenthetné a túlvilágról", hogy az idõmérés pontos volt, nem harminckilenc és nem negyvenegy másodpercig tartott a "mûvelet", hanem pontosan 40 másodpercig. A kísérlethez csatlakozhatna Nolte vendéglátója, a nevezett intézet fõigazgatónõje, hogy megerõsítse a "mérés" egzakt voltát, s a jelenlevõ politológus is hitelesíthetné, nem történt annak idején tévedés, az idõmérõk megbízhatóak voltak.
Furcsa pár
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
Nem csak szellemi holdudvar világolhat, amíg eltûrik, egy párt vezetõi gárdája körül, hanem biznisz- és buli-holdudvar is, sõt különlegesen visszatetszõ körülmények között létrejöhet e két holdudvarnak valamiféle vegyüléke, mely szellemi áruval bizniszel és bulizik, megnyerve nagyhatalmú barátok és pártfogók támogatását. Nálunk jelenleg két különlegesen élelmes bizniszértelmiségi pártholdudvaronc tevékenysége hívja fel magára a figyelmet. Schmidt Máriáé, aki különösebb tudományos erõfeszítés nélkül is képes volt arra, hogy vezérébõl, az exminiszterelnökbõl nagyszabású történeti intézet és pártpropagandát szolgáló történeti múzeum céljaira mesés összegeket hasítson ki, és Gerõ Andrásé, aki valóban létezõ tudományos munkásságára hivatkozva szintén elképesztõ összeget kért és kapott Habsburg-kutatás céljaira régi barátjától, a jelenlegi oktatási minisztertõl, akinek ez a hivatali feladataitól meglehetõsen távol esõ tudományos diszciplína rejtelmes okból a szívügye.
Egy fontos mondathoz
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
Nagyon régóta várom ezt a mondatot. Eörsi István írta le (Furcsa pár, ÉS, júl. 11.): "Csakhogy, hölgyem, uram, ma senki sem küldhetõ gázkamrába, mert nincs gázkamra." A megszólított hölgy Schmidt Mária, az úr pedig Gerõ András, akik együtt írtak fölháborodott levelet (Tisztelt Szerkesztõség!, ÉS, júl. 4.), nácinak mondva azt, aki a gázkamra kipróbálását javasolja ma valakiknek, s náciszimpatizánsnak bélyegezve azt a lapot, mely ennek a "javaslatnak" helyt ad. Számomra is teljesen nyilvánvaló, hogy Schmidt és Gerõ félreérették a glossza keserû iróniáját, ebben a kérdésben tehát Eörsivel értek egyet szinte mindenben.
Tolerancia és/ vagy pluralizmus
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   

A gyûlöletbeszéd értelmezése

Gerõ András és Schmidt Mária nyilván "mindent meggondoltak és mindent megfontoltak", mielõtt a honi közéletben szokatlan párosként a nyilvánosság elé álltak. Bizonyára számoltak azzal, hogy pusztán közös fellépésük is súlyos ellenérzéseket vált majd ki, nem is beszélve mondandójuk (Tisztelt Szerkesztõség!, ÉS, júl. 4.) tartalmáról. Kaptak is bõven. Az Élet és Irodalom kritikusai (Vásárhelyi Mária és Eörsi István) elsõsorban Gerõt marasztalják el, aki - Vásárhelyi szerint - többrendbeli gyûlöletszítóval (A valószínûtlenség valószínûsége, júl. 11.), illetve - Eörsi szerint - "közéletünk jobboldalának egyik legzüllöttebb figurájával" (júl. 18., Visszhang oldal) áll össze.
A valószínûtlenség valószínûsítése
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
Kár, hogy Gerõ András éppen azzal a Schmidt Máriával közös nyilatkozatban tiltakozik a gyûlöletbeszéd ellen, aki az Antiszemita közbeszéd Magyarországon címû kiadványok egyik leggyakrabban idézett gyûlölködõje. Különösen azért nagy kár ez, mert e kötetek egyik szerkesztõje éppen Gerõ András.
Negyven másodperc
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
Azok számára, akik a nem ismerik a hozzászólásom tárgyát képezõ történéseket, röviden összefoglalom az elõzményeket. Schmidt Mária, a XX. Századi Intézet vezetõje (és a Terror Háza igazgatónõje) meghívta az irányítása alatt álló kutatóintézetbe Ernst Nolte német történészt. Nem nagy ügy - gondolhatnánk. Tudósok között ez megszokott dolog. A tudományos kutatás az együttmûködés révén csak fejlõdik. A meghívás azonban komoly sajtóvitát váltott ki, ugyanis a szóban forgó személy korábban többször is botrányt keltõ nyilatkozatokat tett a Holocausttal kapcsolatosan.
Tisztelt Szerkesztõség!
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
Elolvastam az általam is aláírt olvasói levélre írt fõszerkesztõi megjegyzést (27. szám) és a levél terjedelmét sokszorosan meghaladó hosszúságú, a lap két (egy pár) háziszerzõjétõl származó reflexiókat (28. szám) [Eörsi István: Furcsa pár, ÉS, júl. 11.; Vásárhelyi Mária: A valószínûtlenség valószínûsítése, ÉS, jún., 11. - a szerk.]. Kiemelt figyelmük megtisztelõ.
Humánus tömeggyilkosok
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
A neves német történész indulatos írásában (Állásfoglalás az Élet és Irodalom címû hetilap fejtegetéseihez, ÉS, 2003/30.) a vele vitázni merészelõket gondolkodásra képtelennek, "szándékosan tudatlannak" vagy csak szimpla (párt)agitátornak nevezi. Súlyos vádak egy tekintélyes, idõs (1923-ban született) német professzor részérõl. Nolte szellemesnek szánt paradoxona szerint az a mód, ahogy a nácik a zsidókat a gázkamrákban kivégezték, nagyon is humánus, gyors, hatékony volt, éppen ezért volt embertelen, sõt "emberellenesebb".
Hárman párban
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
Értékel a Magyar Nemzet cikkírója: "Itt tart ma a párbeszéd jobb- és baloldal között a médiumokról, a közszolgálatiságról, a sajtószabadságról. Nem túl rózsás a helyzet, de alapvetõen ennek is örülnünk kellene, hiszen még vannak fórumok, ahol vitatkozni lehet, még nem fojtották belénk a szót."
A gyûlöletbeszédrõl
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
"Tehát én azt gondolom, hogyha az egyik oldalon, mondjuk hogyha Istvánoknál maradunk, van egy Lovas István, a másik oldalon egy Eörsi István. Ezek teljesen ekvivalensek egymásnak [sic!], mind a kettõ gyûlöletbeszédet alkalmaz..."

(Gerõ András Schmidt Máriával és Elek Istvánnal folytatott tévés csevegése közben, 2003. július 20-án.)

Legszívesebben kedvelt idézetemmel kezdeném, Bornemissza Péter XVI. századi prédikátor mély felismerésével, amely szerint "Ha szarral harcolsz, ha megbírod is, ha megbír is, szaros leszesz", de ez esetben rögtön a gyûlöletbeszéd gyanújába keverednék, mert csúnya szót használtam valami csúnyaságra. Holott csak pontosan fogalmaznám meg azokat az érzéseimet, amelyeket a mottóban idézett szöveg váltott ki belõlem, és a pontosság sem erkölcsi, sem stiláris értelemben nem sorolható a vétkek közé.
Ki maradt itt a múltból?
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
Schmidt Mária és Gerõ András újabb közös fellépése egy részét azzal töltötte egy tévémûsorban, hogy - részben rólam - rosszindulatú sületlenségeket beszéltek, ez alkalmat teremt számomra, hogy röviden elmondjak errõl az ostoba vitáról néhány dolgot, amit valóban fontosnak tartok, hogy aztán az egészet hagyhassam végre a francba. Schmidt Mária, valamint barátai és üzletfelei szerint a Sorstalanság csak úgy általában minden totális szisztéma természetérõl tanúskodó parabola, Auschwitz csak metaforája mindezeknek, és ha nem, akkor rossz könyv, mert egy partikuláris kis csoport szenvedéseivel foglalkozik csak.
Állásfoglalás az Élet és Irodalom fejtegetéseihez
   2003. szeptember 1.Élet és Irodalom   
A Spiegel-beszélgetésbõl és a Népszabadság cikkébõl is egyértelmûen kiderül, hogy milyen kontextusban került szóba a "humánus" ölés a gázkamrákban. Tõlem azt kérdezték, mi tette a "holokausztot" különlegessé és egyedivé. Ez a kérdés kétségtelenül legitim és visszautasíthatatlan; elõfeltételezi, hogy az egyediség mint olyan létezik.
Üdvözlet a Nagy Testvér korából
   2003. augusztus 25.Budapesti Nap   
Orwell-kiállítás a Terror Házában

Alig több mint száz éve, 1903. június 25-én született George Orwell, a kultikus 1984 címû regény írója. Személyére, mûveire kíván emlékezni a Terror Házában látható idõszaki kiállítás.A Terror Háza egy kis termében található a kiállítás, amelyben a rendezõk - több-kevesebb sikerrel - Orwell életét próbálták rekonstruálni. A bejáratnál egy tárlóban az íróról és hozzátartozóiról találunk fényképeket, egyes munkáinak pedig szamizdat kiadásait tekinthetjük meg.
Nyilasok és kommunisták
   2003. augusztus 22.Heti Válasz   
Az Andrássy út 60, a Terror Háza Múzeum körül átadása óta forr a nyilvánvalóan politikai töltetû vita. Legutóbb Ungváry Krisztián sorakozott fel a kiállítást támadók közé, de kifogásai részben cáfolhatók, részben pedig nem ingatják meg a kiállítás alapvetõ koncepcióját, melynek lényege: Magyarországon a harmincas évek második és a negyvenes évek második felében egyaránt a szélsõséges radikalizmus, a társadalom átalakításának türelmetlen késztetése jellemezte a nyilasokat és a kommunistákat.
Márai írja
   2003. augusztus 22.Élet és Irodalom   
Történészek vitatkoznak egy napilapunk hasábjain. Egyikük szerint a zsidógyûlölet annyira mélyen gyökerezett az akkori keresztény magyar társadalomban, hogy a nyilasok egy korabeli „szabad" választást könnyen megnyerhettek volna. A Terror Háza igazgatónõjének errõl homlokegyenest ellenkezõ a véleménye. Tisztelettel ajánlom figyelmükbe - az autentikus tanúnak mondható - Marái Sándor 1945-ben papírra vetett sorait.„Ez a magyar társadalom oly bûnöket követett el, hogy a napon, mikor felocsúdik a romok között a való helyzetre, kétségbeesett bûntudata újabb dühöket szülhet csak; azokra dühöng majd, hangosan vagy titkosan, akik bûneinek itt maradt bûnjelei, a zsidókra és mindenkire, aki bûneire emlékezteti. Mentõi hangosabban kiált az égre egy bûn, annál kínosabb, ha bûnjelek maradnak a gaztett után." (Ami a Naplóból kimaradt)
10 éves a Magyarságismereti Mozgótábor
   2003. augusztus 21.Hargita Népe   
"Ki szívét osztja szét"... indult a dal és szárnyalt egész Budapest fölött, le egészen a Dunáig, ahol még lebegett a délutáni sétahajózás vidámsága... A dallam õszinte megszólaltatói 150 magyar gyerek a Kárpát-medence területérõl, akik részt vettek a kanadai magyar Rákóczi Alapítvány jubileumi Magyarságismereti Mozgótáborában.
Záróra
   2003. augusztus 19.MTV   
Mûsorvezetõ: Rózsa PéterRésztvevõk: Szalai Erzsébet, Horkay Hörcher Ferenc, Révész Sándor, Lánczi András Rózsa Péter: - Mit csinál az értelmiség ma Magyarországon? Ki számít egyáltalán ma értelmiséginek? Mondjuk egy tanító, egy tanár, vagy pedig egy villamosmérnök elmondhatja-e magáról, hogy értelmiségi? Van-e ennek klasszikus értelme még és értéke ennek a fogalomnak? Jó estét kívánok. Ez a vita úgy tûnik Magyarországon ilyen hullámzással állandóan elõjön és eltûnik, elõjön és eltûnik, elõjön és eltûnik. Legutóbb a Hétvége egyik nyilatkozatában Schlett István egyenesen azt mondta kicsit tépelõdõ interjújában, hogy õ neki már nincs is nagyon kedve részt venni értelmiségi vitákban. Mert az õ véleménye nagyon röviden, summázva és nem pontosan idézve õt, az hogy az értelmiség nem találja meg a helyét és a szerepét és kirekeszti magát folyamatosan abból a társadalmi diskurzusból, amiben pedig folyamatosan részt kellene vennie. Dezsõffy Tibor a mai egyik cikkében pedig már egyenesen megkérdõjelezi, hogy lehet-e beszélni arról, hogy Magyarországon van értelmiség. Mi meg nem is olyan régen majdnem hasonló körben ültünk ennél az asztalnál. Igaz, Szalai Erzsébet? És tulajdonképpen folytassuk. Ott hagytuk abba, hogy mi azt mondtuk, hogy a kritikai értelmiségi szerep tûnik el Magyarországon. Ugye éppen te fejtetted ki, hogy ennek a kritikai attitûdnek a háttérbe szorulása komoly válságot jelez. Alig telet el néhány hét és most meg azt halljuk, hogy lehet, hogy ez a társadalmi csoportosulás, lehet, hogy ez a különös szerepet magának vindikáló és mindig találó csoport igazából vagy nem létezik, vagy pedig nincs funkciója. Igazak-e ezek, amiket én itt most összehordtam gyorsan vádként az értelmiségre? Tessék!
Szelet vetett, de nincs vihar
   2003. augusztus 19.Vasárnapi Hírek   
Pereirõl beszél dr. Kende Péter, A Viktor szerzõje
A Viktor címû könyvével szelet vetett, s el is kezdett vihart aratni 2002-ben dr. Kende Péter. Kövér László akkor egyszerûen csúszó-mászónak titulálta, Schmidt Mária a Terror Háza Múzeumból pedig legszívesebben lecsatolta volna a fegyverét és lelõtte volna, mint egy kutyát.
Az elõzõ kormány idején...
   2003. augusztus 19.Magyar Nemzet   
Gondolatok Orbán Viktor könyvérõl

Egy kort nem az határoz meg, mivel fordul szembe. Az csak segíti a definíciót. Egy kort mindigaz határoz meg, mit hoz létre, milyen értékeket állít, és ezek az állítások milyen viszonyban vannak a valósággal. Bármit állított is önmaga eszményeirõl a szocializmus, legsürgõsebb tennivalójaként a múlt tagadását mutatta fel. Gyakorlata során veszítette el híveit. Óriási felvásárlást hajtott végre, amelyet államosításnak nevezett, és a javakért kinek eszmékkel, kinek pedig golyóval fizetett. De mi, magyarok sorra eldobáltuk az eszmék gyûrött, hamis bankóit. Észnél voltunk.
A politika nem költészet
   2003. augusztus 19.Magyar Fórum   
A Hír Tv március 20-án lopta be magát a szívembe, mikor éjszaka kitört a második iraki háború, s bár az egész világ tudta, hogy az indulás a napokban várható, a híresek hazamentek aludni. Reggel fél ötkor bekapcsolták a Kossuth rádiót, s meghallgatták a híreket: Irakban kitört a háború. Megkávéztak, lezuhanyoztak, fogat mostak, majd komótosan beballagtak a stúdióba, s hat órakor bemondták: Irakban kitört a háború.
Visszaperelt múlt
   2003. augusztus 15.Heti Válasz   
Schmidt Mária a magyar közélet ismert személyisége. A Terror Háza Múzeum fõigazgatója, s a mai történészek közül talán az õ neve hangzik el a legtöbbször a magyar médiában. Komoly szakmai kritika alig jelent meg munkásságáról, ám a szerzõt és munkáit a posztkommunista elit a kilencvenes évek közepe óta folyamatosan pellengérre állítja. A támadások intenzitása csak fokozódott ellene, amikor az Orbán-kormány alatt a miniszterelnök közvetlen munkatársaként dolgozott. Schmidt morális érzékû történész, aki nemcsak kitört a közelmúltunk értékelésére még a Kádár-rendszer alatt készült sémákból, hanem rámutatott arra is, hogy kinek és miért érdeke fenntartani a régi, hamis történelemszemléletet.
Noltéról írni
   2003. augusztus 15.Élet és Irodalom   
Az ÉS hasábjain már több szenvedélyes hangú írás foglalkozott Ernst Nolte személyével. Semmi okom sincs arra, hogy mentegessem meghívóját, Schmidt Máriát. Kiállításának torzításaira magam is több írásban hívtam fel a figyelmet. Nolte magyarországi meghívásával azonban kivételesen nem Schmidt Mária követett el hibát, hanem azok, akik a neves német történészt nem Schmidt Mária elõtt és helyett hívták meg. Hozzá kell tennem: magam sem értek mindenben egyet Nolte téziseivel. Ennek ellenére fontosnak tartom, hogy az ezekben felvetett kérdésekrõl Magyarországon is tisztázó vita induljon.
Unió
   2003. augusztus 15.Élet és Irodalom   
A Zsidó Közéleti Unió nevében dr. Sik János és dr. Pelle János ügyvivõk védelmükbe veszik dr. Schmidt Mária és dr. Gerõ András történészeket (ÉS, 2003/32.). Az uniós doktorok megállapítják: „Nem szokatlan a magyar sajtó egy részétõl az, hogy szívesen ad helyet Schmidt Mária történészi és tudományszervezõi tevékenységét napi politikai elfogultságok alapján támadó, a történésznõt személyében sérteni és megalázni igyekvõ szerzõknek. Új jelenség azonban, hogy vele együtt kollégája, Gerõ András is céltáblává vált csak azért, mert a szakmai szempontokkal párosuló emberi tisztesség alapján kiállt mellette." (Érdekes, a doktor urak kizárólag az ES-ben megjelent írásokra hivatkoznak.)
A történelem (év)gyûrûi
   2003. augusztus 15.Erdélyi Magyar Krónika   
Fábry Sándor, a népszerû pesti showman imígyen kezdte egyik Esti Showderét a tavalyi magyarországi választások után, a végeredményre reflektálva: úgy érzem magam, mintha húsz évet fiatalodtam volna – mintha 1982-ben lennénk… Nos, én egy – idõben – éppen fordított élményrõl számolhatok be: a budapesti Terror Háza meglátogatása közben az az érzésem támadt, hogy negyven-ötven évet öregedtem.
A kettõs mérce életveszélyes lehet
   2003. augusztus 15.Magyar Nemzet   
Gerõ András a Habsburg Intézetrõl, a minden irányú gyûlöletbeszéd elutasításárólA Habsburg Intézet élére a kuratórium Gerõ Andrást nevezte ki igazgatónak. Az intézet létrejövetele vitát indukált. Nemrégiben azonban meglepetést keltett, hogy a történész közösen lépett fel a Terror Háza Múzeum fõigazgatónõjével a gyûlöletkeltés ellen, amikor egy magát liberálisnak tartó lap jegyzetírója többeknek gázkamrát ajánlott. Gerõ lapunknak kifejtette: ez a fajta megközelítés nem liberális, hanem szélsõséges, osztályharcos logikára vall. A történész szerint a Habsburg Intézeten keresztül a magyarság európai hagyományait tudjuk elismertetni külföldön is.
Schmidt Mária a Nap-Keltében
   2003. augusztus 13.Nap-Kelte   
Mv.: - Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója, jó reggelt kívánok. Schmidt Mária, a Terror Háza fõigazgatója: - Jó reggelt kívánok. Mv.: - Hogy megy a kiállítás, milyen a látogatottság? Schmidt Mária, a Terror Háza fõigazgatója: - Jó, fõleg külföldiek jönnek ilyenkor nyáron, és hát nem annyi diákcsoport mint egyébként. De, de azért telt ház van.
Ami tiszta, és ami zavaros
   2003. augusztus 11.Népszabadság   
Amikor megtudtam, hogy Schmidt Mária válaszol a Terror Házát kritizáló írásomra [Egy történ(elmietlen)ész kritikája, augusztus 9.], elõször reménykedtem abban, hogy a kiállítók megértették cikkem mondanivalóját. Kíváncsi voltam arra is, találtak-e tévedést azokban az adataimban, amelyek alapján a kiállítást minõsítettem. Úgy látom, nem is nagyon értették meg cikkemet, és nem is nagyon találtak valóságos hibákat benne. Schmidt Mária kifogásait alaptalannak tartom.
Bénító légkör a magyar irodalomban
   2003. augusztus 8.Magyar Nemzet   
A Magyar Napló júliusi számában megjelent egy cikk Pál Ferenc tollából, amelyben a neves fordító, az ELTE portugál tanszékének vezetõje Pessoa egyik versének Vörös István általam, nyersfordításból készített magyarításával szemben fejti ki kifogásait. Pál Ferenc legfõképpen a történelmietlen, hamis aktualizálást veti a fordítók szemére. A Holmi februári számában a népház (kultúrház) kifejezés helyett valóban rosszízû aktualizálással a Terror Háza szerepel. A kérdést azonban, mennyiben róható fel ez a nyersfordítás készítõje és mennyiben a rímes formát kialakító Vörös István számlájára, nem érinti. Pál Ferenc közli még a Magyar Naplóban a vers új változatát, amelyet a saját nyersfordításából Döbrentei Koméi regulázott rímbe és ritmusba.
Nyilatkozat
   2003. augusztus 8.Élet és Irodalom   
A szabadságolások miatt most került kezünkbe az ÉS néhány utóbbi száma, melyekben kemény vita bontakozott ki Ernst Nolte-rõl, a német történész magyarországi tartózkodása kapcsán.
...jegyesek
   2003. augusztus 7.Népszabadság   
„Talán dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét"(József Attila: Világosítsd föl)Konok Péter (Történelem és ideológia, július 31.) nem elõször látja el írásaimat kommentárokkal, s terjeszt ennek kapcsán téves, és Schmidt Máriáéihoz hasonlóan aggasztó, bár ellenkezõ elõjelû nézeteket.
Roma holokauszt: a túlélõk emlékeiben
   2003. augusztus 2.Magyar Hírlap   
1944. augusztus 2-án - egyetlen éjszaka alatt - négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigánytábort - az európai romák ezen a napon emlékeznek a roma holokausztban elhunyt félmillió európai romára. A becslések szerint Magyarországon több tízezer romát gyilkoltak meg a náci koncentrációs táborokban és a helyi pogromok során. Utóbbiak helyszínén nem áll emléktábla.
A gyûlöletbeszédrõl
   2003. augusztus 1.Élet és Irodalom   
„Tehát én azt gondolom, hogyha az egyik oldalon, mondjuk hogyha Istvánoknál maradunk, van egy Lovas István, a másik oldalon egy Eörsi István. Ezek teljesen ekvivalensek egymásnak [sic!], mind a kettõ gyûlöletbeszédet alkalmaz..."(Gerõ András Schmidt Máriával és Elek Istvánnal folytatott tévés csevegése közben, 2003. július 20-án.)
Szigorúan bizalmatlan
   2003. augusztus 1.Magyar Nemzet   
Miközben Demszky Gábor szorgalmasan építi az õ világvárosát, halottat találtak a pincéjében. A halott ember egyebek mellett egy Rendõrség feliratú trikóba volt öltözve, kiléte ma még ismeretlen, bár egyelõre abba az irányba vagyunk kommunikálva, hogy az illetõ a ruházat okozta látszattal ellentétben mégsem rendõr, a hivatalos tájékoztatás szerint ugyanis a rendõrök mind egy szálig megvannak. Az már kiszivárgott, hogy a talált embert lelõtték. Az áldozat az utóbbi egy évet a pincében töltötte, ez erõsen meglátszik rajta, a hírek szerint idõközben mumifikálódott. A helyiségben, ahol megtalálták, a hivatal dolgozói mindenféle használati eszközöket szoktak tárolni, seprût, vödröt, anonim hullát, ilyesmiket.
Történelem és ideológia
   2003. július 31.Népszabadság   
A botrányos kõszegi nyilaskiállítás nyomán egy idõre a nyilasokkal kapcsolatos írások lepték el a sajtót. Több volt ez afféle uborkaszezoni szenzációnál: szervesen beleilleszkedett abba a diskurzusba, amelyet a mindenkori hatalom és a közvélemény folytat a történelmi tudatformálás és historizálás eszközeivel. E diskurzus a politikai leosztásoknak megfelelõen két párhuzamos, de ellentétes irányú vágányon fut. Az - önmeghatározásokhoz ragaszkodva - „jobboldali" vonulat szimbolikus momentumai az újratemetések, rehabilitálások, szobor- és emléktábla-avatások Horthytól Bárdossyig és tovább. Ebben félelmetesen logikus lépés volt Szálasi átértékelése, amelyet tulajdonképpen már a Schmidt Mária igazgatta politikai szellemvasút is megkezdett, és a kõszegi múzeum igazgatójához hasonló szélsõjobboldali partizánok most kiteljesíteni igyekeznek.
Negyven másodperc
   2003. július 31.168 Óra   
Tegnap késõ este rákapcsoltam a kóztévé l-es adásának utolsó perceire. Beszélgetés folyt Schmidt Mária, Gerõ András és Elek István között Schmidt apprehendált az „És" címû lapban közölt Eorsi István-cikk miatt, azután elõhozta a „kiváló történész", Nolte elõadását, amire Elek elkezdte mondani- Nolte „csak" azt írta, hogy a gáztól az emberek 40 mp alatt halnak meg, és még Amerikában is használják.
Magyar Nemzet tiltás a jobboldali kötetnek
   2003. július 29.Magyar Hírlap   
A Fõvárosi Bíróság megtiltotta a Mi újság, Tenor Háza? címû kötet forealmazását A cikkgyûjteményt Masszi Péter kiadója dobta volna piacra, a Magyar Nemzet által indított perben azonban a bíróság azonnali hatállyal betiltotta a kötetet, mivel a könyvben szereplõ cikkek közléséhez a napilap nem adott engedélyt.
Polgári körös bírálat Orbán kiadójának
   2003. július 29.Népszava   
A polgári körök honlapján bírálják Orbán Viktor könyvheti kötetének kiadóját. Az írás szerint a Magyar Egyetemi Kiadó Kft. a magyar könyvpiac elemi szabályait hagyta figyelmen kivül a kötet terjesztésekor. Az ügy érdekessége, hogy a kötetet összeállító Schmidt Mária egyben a kiadó egyik tulajdonosa, de a cégben érdekelt Kövér Szilárd, Kövér László öccse is.
A pécsi tanárnõ hiába vár bocsánatkérésre
   2003. július 28.Színes Mai Lap   
Terror a házban?

| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
| 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 |
| 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | 59 | 60 |
| 61 | 62 | 63 | 64 | 65 | 66 | 67 | 68 | 69 | 70 | 71 | 72 | 73 | 74 | 75 | 76 | aktuális


 
múzeum | interaktív | bolt | hírek | állandó kiállítás | mozi | időszaki kiállítás | fotógaléria