magyar magyar english english
nyitólap  vissza
aktuális kiállítás
korábbi kiállítás

Ki volt George Orwell?

George Orwellt az Állatfarm és az 1984 c. regényei tették világhírűvé, ám teljes életműve, életútja és ellentmondásos személyisége mind a mai napig csak kevesek számára ismert. Az Orwell-év 2003 célja, hogy az érdeklődők a szerző két főművén túlmutatva alaposabb és árnyaltabb képet kapjanak az íróról, akinek szellemi hagyatéka ma is eleven és hasznos, tükrében a világ aktuális társadalmi-politikai jelenségei ma is értelmezhetőek. Orwell születésnapjának 100. évfordulóján, június 25-én (szerdán), 17.00 órakor nyílik meg a Terror Háza Múzeum időszaki kiállítótermében Ki volt Goerge Orwell? címmel az író emlékének szentelt életmű-kiállítás.


George Orwellt az Állatfarm és az 1984 című regényei tették világhírűvé, ám teljes életműve, életútja és ellentmondásos személyisége mind a mai napig csak kevesek számára ismert. Az Orwell-év 2003 célja, hogy az érdeklődők a szerző két főművén túlmutatva alaposabb és árnyaltabb képet kapjanak az íróról, akinek szellemi hagyatéka ma is eleven és hasznos, tükrében a világ aktuális társadalmi-politikai jelenségei ma is értelmezhetők. Orwell születésnapjának 100. évfordulóján, június 25-én (szerdán), 17.00 órakor nyílik meg a Terror Háza Múzeum időszaki kiállítótermében „Ki volt Goerge Orwell?” címmel az író emlékének szentelt életmű-kiállítás.

A tárlat egy magányos ember: a regényíró, az esszéista, a haditudósító Orwell életének pillanatait, titkokat, félelmeket, örömöket idéz fel, relikviák, kéziratok, levelek, fotók, filmek és hangfelvételek segítségével. A kiállítást Schmidt Mária, a Terror Háza Múzem főigazgatója nyitotta meg.


 


 


Schmidt Mária megnyitó beszéde


Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!
Aki George Orwellt szereti, rossz ember nem lehet.

A józanság, az áldozatvállalás, az igazságszeretet, az elesettek iránti együttérzés és a patriotizmus (ahogy Orwell nevezte meg a haza és a nemzeti kultúra szeretetét) mind olyan tulajdonságok, melyeken az emberi történelem legnemesebb hagyományai alapulnak.

De csak így együtt érvényesülhetnek maradéktalanul, mert mit ér az elesettek iránti együttérzés, ha nem párosul áldozatvállalással, vagy a józanság igazságszeretet nélkül. A ma száz éve született George Orwellben e tulajdonságok mind együtt voltak jelen, következésképp mindvégig magányos és sikertelen volt.

Eric Arthur Blair életének legnagyobb kísérlete George Orwell volt. Harmincegy évesen vette fel a nevet, és negyvenhét évesen vált meg tőle saját akaratából, amikor végrendeletében levetette magáról a George Orwell nevet. Eric Arthur Blair egyházi temetést kért, nyughelyül egy templomkertet választott.

Egyik legjobb barátjához, Arthur Koestlerhez hasonlóan, George Orwell nem csak elméleti síkon, a gyakorlatban is bejárta a teljes kört: felismerte a társadalmi igazságtalanságot, küzdött ellene, majd volt mersze azt is felismerni, hogy az „Új Ég” alatt az „Új Földön˝ még nagyobb nyomorúság született. A szocialista eszme hatalmasságai világszerte hamar megtanulták nem szeretni Orwellt, hiszen már 1936-ban, A wigani móló című szociográfiában sem követte a megrendelő utasításait, hogy kizárólag pozitív és idealisztikus képet fessen az angliai munkásságról. A Hódolat Katalóniának, az Állatfarm és az 1984 című könyveiben pedig Orwell nem hagyott kétséget afelől, hogy nem tesz különbséget egyetlen totalitarizmus javára.

George Orwell életét folyamatosan átjárja a háború. Úgy hiszem nem túlzás azt állítani: személyiségéhez a legközelebb a haditudósító szerepköre áll. Orwell habzsolja az újságokat, állandóan a rádió mellett ül, jegyzetel, tudósít. Elemzi a háború kulcsfontosságú eseményeit, tudósít a fő frontvonalakról: 1941 decemberében a Pearl Harbor-i japán támodástól, 1943 februárjában a Vörös Hadsereg győzelméig Sztálingrádnál. Szingapur, Mandalay, Mersa, Matruk, a Korall-tenger épp oly fontos és ismert helyszínek a számára, mert Orwell mindvégig szem előtt tartja, azt a tényt, hogy a világ kerek! Aki beleolvas a BBC-nél készült Orwell-tudósításokba, az kap némi ízelítőt abból, mit is jelent valójában az a szó, hogy világháború, vagy az, hogy világtörténelem.

Kedves barátaim! Ki volt George Orwell? Még nem telt el annyi idő halála óta, és a világ sem változott annyit, hogy ne érezhetnénk őt közeli ismerősünknek. Még nem távolodtunk el annyira tőle, hogy ne idézhetnénk meg alakját. Kiállításunkkal egyfajta szellemidézésre is vállalkoztunk: nemcsak a „volt”-ra helyzetük a hangsúlyt, de igyekszünk a „van” érzetét is felidézni látogatóinkban.

Mert meggyőzősésem szerint nekünk közép-kelet-európaiaknak sokat, többet adott George Orwell, mint a világ boldogabbik tájain lakóknak.

A világhírű angol szerző születésének századik évfordulójára emlékező kiállításon nem kerülhetem meg a kérdést, hogy – annak ellenére, mit jelentett Magyarországon az értelmiség számára évtizededeken keresztül George Orwell – miért nem foglalkoznak vele? Miért hivatkoznak rá olyan ritkán manapság? Miért nem hálálják meg, azt, amit kaptak tőle? Aki veszi a szellemi fáradságot és elolvassa irodalmi műveit, esszéit, annak szemet kell hogy szúrjanak azok a mondatok, gondolatok, amelyekből itt a teremben körben olvasható néhány. Az érintőképernyőnél többet találhatnak. A teljesség igénye nélkül is hihetetlen mennyiségű érvényes, hivatkozásra méltó, aktuális gondolatot gyűjtöttünk össze George Orwell életművéből.
Ennek az életműnek a központi témája nem a szerelem vagy a halál, hanem az az erő, amely a XX. század során hol erőszakkal, hol hízelkedéssel a legjobban belefurakodott magánéletünkbe: a politikum. Pontosabban egy politikai eszmerendszer, egy idea, amelynek szószólói a tökéletes igazság birtokosaként értelmezték magukat, és végül totális hatalomra tettek szert, átgázolva, megerőszakolva a múltat.

Talán ezért kínos George Orwell ma is, hiszen korunk társadalmi vitáiban, politikai harcaiban is jelentkezik a tökéletes igazság birtoklásának igénye, olykor hagyománya. George Orwell ma is aktuális, hiszen a szunnyadónak vélt totális hatalom lélektana, működése, amelyről Orwell írt, mit sem változik.

A XX. Század Intézet egész éves rendezvénysorozatot szán George Orwell emlékére, amelynek ez a ma megnyiló kiállítás csupán az egyik csúcspontja. Ősszel újabb tárlatot nyitunk meg „1984” címmel, amelynek keretében az 1984-es Orwell-évet fogjuk felidézni.

Nem hallgathatom el, hogy a megszólított intézmények közül csak igen kevesen vállaltak valódi részvételt ebben a munkában. Néhányan még a nevüket is féltették George Orwelltől. Az emberi kultúra nagyjai gyakran kényelmetlen figurák. Nemcsak a kortársak, de az utókor baja is meggyűlik velük, mert személyiségükhöz hasonlóan művük is kérlelhetetlen, következetes és nyugtalan. Mégis ők azok, akik láthatatlan kapocsként fűzik össze az emberiséget. Akik itt vagyunk, azokat mind George Orwell tesz barátokká, függetlenül attól, hogy miben tér el a gondolkodásunk.


 


 FOTÓK

Teremszöveg

Tovább a kiállítás weboldalára!


 
múzeum | interaktív | bolt | hírek | állandó kiállítás | mozi | időszaki kiállítás | fotógaléria