magyar magyar english english
nyitólap  vissza
aktuális kiállítás
korábbi kiállítás

Teremszöveg

Szerző:



˝Érték a holocaust, mert felmérhetetlen szenvedések révén felmérhetetlen tudáshoz vezetett; és ezáltal felmérhetetlen erkölcsi tartalék rejlik benne.˝
Kertész Imre

 

Hetedíziglen

 

Gyermekek. Tizennégy, tizenhat évesek, vagy még a kamaszkoron innen. A kisebbeknek alig volt esélyük a túlélésre.

Fiúk és lányok, érettebbek vagy tapasztalatlanok. Gyermekek, akik nem tudták fölfogni a fölfoghatatlant, gyermekek, akik hirtelen felnőtté értek, és tapasztalatlan szívükkel is egészen pontosan tudták, mekkora borzalmak várnak rájuk. Testvérek, akik tartották egymásban a lelket, ikrek, akiken kísérleteket hajtottak végre, egészségesek, akik rettegtek attól, hogy betegek lesznek, és kifekélyesedett lábúak, skorbutosak, fertőzöttek, akik már nem bízhattak semmiben. Erős ifjak, akik legyengültek, és gyenge lányok, akik összes hitüket, lelkierejüket összeszedve próbáltak kitartani. És akik reméltek és hittek, mint az a tizenéves kislány, aki levélben kérte ˝Istent˝, mentse meg a szüleit.

Gyermekek, akik könnyezve, betegen és rémülettel a lelkükben dermedten várták, hogy fölébrednek a lidércálomból. Gyermekek, akiket elszakítottak szeretteiktől, gyermekek, akiknek szüleit a szemük láttára alázták meg, küldték a halálba.

Gyermekek, akiknek már nem lehettek gyermekeik.

Gyermekek, akik ha megmenekültek, ezerszer fölriadtak álmukban, ezerszer újraélték a rettegést, hallották ugyanazokat a vezényszavakat, átélték ugyanazon rettenetet, amelytől megszabadulni egyetlen emberi élet aligha elegendő.

Akik gyermekként megjárták, és túlélték Birkenau, Dachau vagy Mauthausen poklait, a gettók retteneteit, azok számára a ˝gyermekkor˝ valami egészen sajátosat jelentett. Ők soha nem tudnak úgy visszafordulni a gyermekkorukhoz, mint erőt adó forráshoz. Ahhoz, hogy élni tudjanak, ahhoz, hogy családot alapíthassanak, az élet kemény parancsára nekik valamilyen módon túl kellett emelkedniük azon, amit gyermekfejjel átéltek. Voltak, akik néhány hét alatt megöregedtek.  A bőrük, a csontjuk, a testük, a lelkük örökre megőrzi, talán még jobban is, mint a felnőtteké, azt, amit átélniük soha nem lett volna szabad. Kisiskolások, kicsiny gyermekek voltak közülük. Néhányan éppen az első szerelmet élték át, mint jelképpé vált a holland kislány, Anna Frank. Tanulási eredményeiket, sportteljesítményüket, személyiségüket formáló kedvteléseiket mintha nem is ˝odahaza˝, hanem egy másik bolygón hagyták volna. Mert mindaz még akkor volt, mielőtt elválasztották volna őket az életüktől. Mielőtt a világ lemondott volna róluk.

Még meg sem mutathatták, mire képesek, még csak sejteni lehetett egyikről-másikról a majdani tehetség csíráit.

Gyermekek. Még nem értették a világot - és már nem értették a világot.

Még mindenen innen voltak - és már mindenen túlvoltak.

Gyermekek. A megismerés, a felnőttkor kapui még ki sem nyíltak előttük - és máris, örökre becsukódtak.

Gyermekek, akik ha megmenekültek is, többé nem voltak már gyermekek. Szemük tükrében a rémület, a halál vert tanyát.

Fényképek őrzik a tekintetüket.

 

˝Az a bűntény, amely Soa néven vált ismertté, a huszadik század eltörölhetetlen szégyenfoltja marad.˝
II. János Pál pápa

 

Holokauszt

 

A holokauszt görög eredetű szó, jelentése égő áldozat. Ez a szó fejezi ki legjobban az európai zsidóság tragikus sorsát, melyet a második világháború alatt Németországban és a német fegyveres erők által ellenőrzött területeken elszenvedett. A holokauszt a zsidóság szisztematikus fizikai megsemmisítését jelenti. A fajelméleten alapuló náci politika a teljesen asszimilálódott német zsidóságot ugyanúgy meg akarta semmisíteni, mint az ugyancsak asszimilálódott nyugati és a nemzeti jelleget még többé-kevésbé őrző kelet-európai közösségeket.

Közvetlenül Hitler hatalomra jutása után (1933) Németországban megkezdődött a koncentrációs táborok hálózatának kiépítése. A táborok első rabjai a nemzetiszocializmus politikai ellenfelei, kommunisták, szociáldemokraták, konzervatívok és szakszervezeti aktivisták voltak. Munkatáborokba zárták a náci fajelmélet által alsóbbrendűnek tartott zsidókat, cigányokat, valamint azokat a csoportokat, melyeket a náci rendszer társadalomellenesnek tartott. Ilyenek voltak a homoszexuálisok és az állítólagos vagy valódi munkakerülők, de például Jehova tanúi is. A táborok őrzése, igazgatása 1934 elejétől az SS kezében volt. 

1939-ben Németországban hat főtábor - Dachau, Sachsenhausen, Buchenwald, Mauthausen, Flossenbürg, Ravensbrück - és négy melléktábor üzemelt. A Lengyelország elleni háború megindítása után (1939) a táborok hálózatát Auschwitz, Neuengamme, Gusen, Natzweiler, Gross-Rosen, Majdenek, Niederhagen, Stutthof, Arbeitsdorf táborok létesítésével bővítették, 1942-re a főtáborok száma 15-re nőtt. 1944 áprilisában már húsz főtábor és 165 melléktábor működött. A táborokban a zsidóság mellett romákat, lengyeleket és különböző állampolgárságú hadifoglyokat is őriztek. Különösen nagy számban pusztultak el éhezés, betegség és kimerültség következtében a szovjet hadifoglyok. Számuk 2,2 - 3,3 millióra becsülhető.

Egyes táborokban különböző ˝orvosi˝ kísérleteket is végrehajtottak. A dachaui táborban túlnyomásos kabinokat próbáltak ki a foglyokon a légierő számára. De mesterségesen létrehozott fagyási sérüléseket is ˝kezeltek˝. Sachsenhausenben, Natzweilerben, Buchenwaldban és Neuengammeben ˝immunológiai kutatások˝ során tífusszal, sárgalázzal, tuberkulózissal és maláriával oltották be a rabokat. Auschwitzban és Ravensbrückben a ˝fajilag alacsonyabb rendű˝ népek szaporodásának meggátolására sterilizációs kísérleteket végeztek.

Hitler valószínűleg 1941 végén adott utasítást a ˝zsidókérdés végső megoldásának˝ (Endlösung) előkészítésére. A zsidóság szisztematikus megsemmisítését a keleti hadműveleti területeken az SS kötelékébe tartozó különleges bevetési csoportok (Eisatzgruppe A,B,C,D) végezték. Ez a katonai gépezet 1943-ra már több mint 1 millió zsidót gyilkolt meg.

A tömeggyilkosság korábban nem ismert, mindaddig elképzelhetetlen módszereit dolgozták ki és hajtották végre a megsemmisítő táborokban. Az első megsemmisítő tábor a Lodz melletti Chelmo volt. Itt 1941 decemberétől folytak tömeges kivégzések autógáz alkalmazásával. A teherautók zárt rakterébe zsúfolt áldozatokat közéjük vezetett kipufogógázzal ölték meg. Az első gázkamrákat Auschwitz-Birkenauban alkalmazták 1942 márciusától. 1942-ben megsemmisítő tábor létesült Sobiborban, Belzecben, Treblinkán és Majdenekben. Ezekben a lengyel területeken lévő táborokban a nácik több mint hárommillió zsidót pusztítottak el.

A holokausztban módszeresen megszervezték és megtervezték, majd iparszerű technológiára emlékeztető módszerességgel végrehajtva kísérelték meg a zsidóság teljes kiirtását, fizikai megsemmisítését  Több mint 5 és fél millió európai zsidó gyilkoltak le. Köztük másfélmillió gyermeket.
 
A teremben elhelyezett feliratok:

 

˝az ember úgy elaljasult˝ (Radnóti Miklós: Töredék) 

A gyermekbreviárium idézetei:

Martin Gilbert, The Holocaust, Fontana Press, London, 1986, 343, 442, 687, o.
George Eisen, Árnyak játékai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, 141. o.
Anne Frank és Dawid Rubinowicz naplója, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1962, 57. o.
Benoschofsky Imre szerk., Maradék zsidóság, A budai izraelita aggok és árvák menházegyesületének évkönyve, 1945/46, 41-45. o.

Gyereknévsor

A gyermekek neveit rendelkezésünkre bocsátotta: Gávriel Bar-Shaked professzor, Yad Vashem Intézet, Jeruzsálem


 
múzeum | interaktív | bolt | hírek | állandó kiállítás | mozi | időszaki kiállítás | fotógaléria