magyar magyar english english
nyitólap  vissza
első oldal
rólunk
közszolgálat
sajtószoba
fotógaléria
adományok

Vendégeink/munkatársaink rövid szakmai életrajza A - C

Ackermann, Ulricke (1957, politológus, szociológus, Németország) A frankfurti J. W. Goethe Egyetem szociológia, politikatudomány, valamint újabb német filológia és pszichológia szakán diplomázott. Szociológiából doktori fokozatot szerzett. 1977-től együttműködött a Charta´77, a lengyel KOR (Munkásvédelmi Bizottság), a Solidarnosc és más közép-kelet-európai polgárjogi mozgalmakkal. 2002-től 2003-ig vezette a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémián az általa létrehozott Európai Fórumot. 2004 óta szabadfoglalkozású társadalomtudós, publicista. Kutatási területe az európai egyesülési folyamat nehézségei, valamint a régi és új totalitárius rendszerek.

Andreescu, Gabriel (1952, politológus, Románia) A Bukaresti Egyetemen fizikusként végzett 1976-ban. A PhD - fokozatot 2003-ban szerezte meg. Tudományos tevékenységét a nemzeti kisebbségek témakörében végzi. 2004 óta a bukaresti SNSPA (Politikatudományi és Államigazgatási Nemzeti Iskola) Politikatudományi Intézetének docense. 2005-től a „Noua Revistă de Drepturile Omului” igazgatója. 2004-től a Ziua című napilap cikkírója. A „Romániai Üldözöttek Emlékezete” Nemzeti Intézet Tudományos Tanácsának 2003-tól tagja. Az Altera és a Helsinki Bizottság Tanácsadó Testületének tagja. Tagja az Írószövetségnek. Számos romániai alapítvány és egyesület alapítója.

Applebaum, Anne (1964, történész, újságíró, Egyesült Államok) A Yale Egyetemen, a London School of Ecnomics-on és az oxfordi St. Anthony’s College-ben tanult történelmet, irodalmat, nemzetközi kapcsolatokat. 1988-tól egy ideig és 2006-óta újra Varsóban él. A The Economics munkatársaként részese és egyben tudósítója is volt a rendszerváltoztatásnak. Műveinek központi témái a közép- és kelet európai kommunizmusok. 2002 óta a Washington Post vezető munkatársa. Első könyve, a „Between East and West” 1996-ban Adolph Bentinck-díjat nyert. „A Gulág története” című könyvéért 2004-ben Pulitzer-díjjal tüntették ki. (Anne Applebaum: A Gulag története I-II. Fordította Tomori Gábor. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005. 800 + 403 oldal)

Babarczy Eszter (1966, kultúrakutató, publicista, Magyarország) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar, művészettörténet, filozófia és politikaelmélet szakán szerzett diplomát. 2003-tól a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Médiaoktató és - Kutató Központ munkatársa, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa. Kutatási területe a kooperatív viselkedés elmélete és gyakorlati formái; az információszűrés és - feldolgozás, a tudásmenedzsment a társadalomban, a kultúrában és a vállalatokban; az on-line közösségek működése, a kulturális identitások kialakulása a médiában és a nyilvánosságban.

Balás Piri László (1935, Magyarország) A budapesti Orvostudományi Egyetem gyógyszerész karán folytatott tanulmányai mellett gyógyszerész-technikusi oklevelet szerzett. Forradalmi tevékenysége miatt 1957-ben letartóztatták, emiatt tanulmányai félbeszakadtak. Elsőfokon 3 év 6 hónap, másodfokon 2 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélték. Többhónapos pótnyomozás után 1960. április 29-én szabadult. Ezután segédmunkás, kocsikísérő, bútorszállító, dukkózó-festő, üdülőgondnok volt, míg előadóművészi működési engedélyt nem szerzett. 1990-től publikál napilapokban és folyóiratokban. 1993-ban jelent meg „Emberek fehérben – 1956” című dokumentumkötete. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke, az 1956 Alapítvány kurátora. 1999. februárjától a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány elnöke.
Balogh András (1944, történész, Magyarország) Diplomata, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora. 1988 és 1992 között újdelhi, illetve 2005-től bangkoki nagykövet. 1995 és 1999 között a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója. 2004 és 2006 között a miniszterelnök nemzetközi stratégiai főtanácsadója. 2003-tól több éven át a Magyar Szocialista Párt Táncsics Mihály Alapítványának vezetője. 2010-ben a párt köztársasági elnöknek jelölte, majd a párt elnökhelyettesévé választották. A dél- és dél-kelet- ázsiai gazdaság és társadalom problémáinak szakavatott ismerője, aki számos történeti mű szerzőjeként igen sokrétű tudományos tevékenységet fejtett ki. Így például a társszerzőségével megjelent „A gyarmati rendszer története 1870–1955” című művében a modern nemzetközi kapcsolatok történetét, az ugyancsak a társszerzőségével megjelent „Nemzet és nacionalizmus” című könyvben a harmadik világ országainak nemzetfejlődését, az „Integráció és nemzeti érdek” című munkájában pedig Magyarország integrációs törekvéseit vizsgálja.

Balog Zoltán (1958, református lelkész, politikus, Magyarország) Lelkészi diplomát a Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett 1983-ban. Két évet töltött posztgraduális egyetemi ösztöndíjjal Tübingenben (NSZK). Teológiai tanácsadója volt az Európai Egyházak Konferenciájának, 1991 és 1994 között pedig a FIDESZ parlamenti frakciójának. 1993-tól 1996-ig a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársaként dolgozott. 1996-óta a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkésze, jelenleg szünetelteti lelkészi tevékenységét. 1998-2002 a Magyar Köztársaság miniszterelnökének főtanácsadója, 2002 és 2003 között a Köztársasági Elnök Hivatalában a Társadalompolitikai Főosztály vezetője volt. 2007-től a ˝Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány” kuratóriumi elnöke. 2006. május 30-tól az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke.

Baranyi Tamás Péter (1984, történész, Magyarország) 2010-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán történelem és amerikanisztika szakon. Jelenleg az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem doktori programjának hallgatója. 2010-től az Emlékpontok Projekt, 2011-től pedig a Terror Háza Múzeum munkatársa. Kutatási területe a hidegháború története, Magyarország külpolitikája a hidegháborúban, valamint az Egyesült Államok története.

Báron György (1951, filmesztéta, filmkritikus, Magyarország) Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, a Színház és Filmművészeti Egyetemen szerezte meg a filmtudományok doktora címet. A Magyar Filmkritikus Szövetség elnöke, a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának tagja. Balázs Béla és Nyakkendő-díjas. 1975 óta jelennek meg rendszeresen kritikái, tanulmányai magyar és külföldi hetilapokban, folyóiratokban. A Színház és Filmművészeti Egyetem docense, a Magyar Rádió vezető szerkesztője, az Élet és Irodalom munkatársa.

Berecz János (1930, történész, politikus, Magyarország) A Lenin Intézetben 1951–1955 között végezte tanulmányait. 1957 szeptemberétől a KISZ KB egyetemi és középiskolai osztályvezetője. 1963-ban került Moszkvába aspirantúrára, 1966-ban az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiáján kandidátusi címet szerzett. 1972-ben a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, 1974-től vezetője. 1980-tól KB-tag, 1982-től a Népszabadság főszerkesztője. 1985-től a KB ideológiai titkára, valamint az Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke, 1987-től a PB tagja. 1989 júliusától 1990 áprilisáig az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. 1989–1991-ig az újjászervezett MSZMP KB tagja. 1997–1999-ig az MSZDP tagja.

Békesi László (1942, közgazdász, Magyarország) A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdászdiplomát. 1971-ben egyetemi doktori vizsgát tett. A címzetes egyetemi tanári címet 1981-ben nyerte el. Pénzügyi szakemberként 1960–1989 között a magyar közigazgatás szinte teljes vertikumát végigdolgozta, a községi tanácsoktól a fővároson át egészen a Pénzügyminisztériumig. 1981–84 között az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára, l985–1989 között pénzügyminiszter-helyettes, l989–1990-ben, és l994–1995-ben pénzügyminiszter volt. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő. Több hazai és külföldi gazdasági társaság vezető testületének tagja, számos egyetem vendégprofesszora, különféle hazai és nemzetközi kutatóintézetek, vállalatok pénzügyi szakértője.

Béládi László (1954, történész, Magyarország) A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán szerzett diplomát 1980-ban. 1990-ig az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Szocializmus Tanszékének tudományos munkatársa volt. 1993 és 2000 között középiskolai tanárként dolgozott. 2000 és 2006 között a Magyar Televízióban kulturális műsorokat szerkesztett. Jelenleg a XX. Század Intézet kutatója. Kutatásainak hangsúlyos területe a Kádár-korszak ideológiai sajátosságainak továbbélése.

Bod Péter Ákos (1951, közgazdász, Magyarország) A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott 1975-ben. 1986-ban megszerezte a közgazdaságtudományok kandidátusa címet, majd 1998-ban a habilitált doktori fokozatot. 1975-től az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének előadója, főelőadója, majd a gazdaságirányítási osztály vezetője. 1990–1991-ig ipari és kereskedelmi miniszter, 1991–1994-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 1998–1999-ig Magyar Fejlesztési Bank Rt. elnöke, 2000–2003-ig a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. elnöke. 1989–1996-ig az MDF tagja, majd kilépése után a Magyar Demokrata Néppárthoz csatlakozott 2001-ig. 2002–2006-ig a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke. Korábban a Veszprémi Egyetem egyetemi tanára volt, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének vezetője.

Borhi László (1961, történész, Magyarország) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem–angol szakán diplomázott. 1994-ben egyetemi doktori vizsgát tett, 1995-ben szerezte meg a történelemtudomány kandidátusa címet. 2000-től az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként járt New Hampshire-ben, Bloomingtonban, Párizsban, Moszkvában, Oslóban. Kutatásaiban a hidegháború időszakával, hangsúlyosan a keleti blokk és az Egyesült Államok kapcsolatával foglalkozik.

Bukovszkij, Vladimir (1942, neurofiziológus, emberi jogi aktivista, Nagy-Britannia) A Moszkvai Állami Egyetemen szerzett diplomát. A Szovjetunióban 1963-tól 1976-ig több ízben letartóztatták, pszichiátriai rabkórházba zárták, több évi kényszermunkára, börtönbüntetésre, belső száműzetésre ítélték tiltott irodalom terjesztéséért, a szovjet írók érdekében szervezett tüntetésért, polgárjogi mozgalomban való közreműködésért, valamint olyan információk Nyugatra juttatásáért, amelyben leleplezte a szovjet pszichiátriai intézményekben folyó kínzást és kényszergyógykezelési gyakorlatot. 1976-ban egy fogolycsere egyezménynek köszönhetően kicserélték Luis Corvalánra, a Chilei Kommunista Párt főtitkárára. Jelenleg a Cambridge-i Egyetemen tanít. A II. világháború utáni szovjet viszonyokról több kötete jelent meg. A 2008-as orosz elnökválasztás egyik jelöltje.

Castellina, Luciana (1929, újságíró, Olaszország) A római egyetemen szerzett jogi diplomát. 1958–1962-ig az olasz kommunista ifjúság hetilapját szerkesztette, ezután 1965-ig a Paese Sera című napilap újságírója volt. A hatvanas években az Olasz Nők Demokratikus Uniójának elnökségi tagja volt. 1969-ben az Il Manifesto című magazin alapítása miatt kizárták az Olasz Kommunista Pártból. Ezután kisebb, radikális baloldali pártok tagjaként több ízben parlamenti képviselőnek választották. 1979–1999-ig volt európai parlamenti képviselő. 1979–1984-ig a Pace e Guerra című hetilap szerkesztője. 1984-ben ismét az Olasz Kommunista Párt tagja lett. A párt 1991-es felbomlásáig az igazgatóság tagja volt. 2004-ig a pisai egyetemen tanított történelmet és filozófiát. Jelenleg a Costituenda Associazione Ricreativa Culturale Italiana (ARCI) Nemzeti Tanácsának tagja.

Chwalba, Andrzej (1949, történész, Lengyelország) 1985-től 1989-ig az Alternatywy című független politikai lap szerkesztője, 1994 és 1995 között az Arka című lap főszerkesztője volt. Tagja a Tudományos Kutatói Bizottság Történelmi Szekciójának, és a Historyka c. magazin szerkesztő-bizottságának. 1995 óta a Jagelló Egyetem rektorhelyettese. A Történeti Intézet professzora, és a XIX.- XX. századi Európai Társadalmi- és Vallás-történeti Tanszék vezetője. Kutatási területe a XIX.- XX. századi Lengyelország és Európa vallási, társadalmi, kulturális és civilizációs sajátosságai, ezen belül főként Krakkó XX. századi mentalitása és történelme. Akadémiai munkájának eredménye 120 publikáció. Több tudományos társaság tagja.


 
múzeum | interaktív | bolt | hírek | állandó kiállítás | mozi | időszaki kiállítás | fotógaléria