magyar magyar english english
nyitólap  vissza
első oldal
rólunk
közszolgálat
sajtószoba
fotógaléria
adományok

Vendégeink/munkatársaink rövid szakmai életrajza R - S

Rainer M. János (1957, történész, Magyarország) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-könyvtár szakán szerzett diplomát 1981-ben. 1988-ben doktori vizsgát tett, 1997-ben megszerezte a PhD fokozatot. 2002-ben „habilitált doktor” címet szerzett. 1981 és 1986 között Budapest Főváros Levéltárában dolgozott, majd 1999-ig az MTA Történettudományi Intézet tudományos munkatársa volt. 1991-től dolgozik az 1956-os Intézetben, ahol először munkatársi, majd tudományos igazgató helyettesi pozíciót töltött be. 1997 és 1999 között az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány megbízott igazgatója volt. Jelenleg az 1956-os Intézet igazgatója. Tanított a Századvég Politikai Iskolán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaság és Társadalomtörténeti Tanszékén. 2005 óta megbízott előadó a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Kutatásainak hangsúlyos területe az 1956-os forradalom, és Nagy Imre személye.

Rockenbauer Zoltán (1960, etnológus, politikus, Magyarország) A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán könyvtár–magyar nyelv és irodalom szakon szerzett diplomát 1983-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakát 1991-ben végezte el. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar művészettörténeti PhD - programjának doktorandusza. Meghívott előadóként tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, és a Janus Pannonius Tudományegyetemen. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt 1999-től 2000-ig. 2000 és 2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát irányította. 1990 és 2006 között országgyűlési képviselői tisztséget töltött be. Közel 200 írása jelent meg közéleti és kulturális kérdésekben, többek között országos napilapokban, a Heti Válasz-ban, az Európai Utas-ban, az Élet és Tudomány-ban, az Új Ember-ben, a Magyar Narancs-ban, az Art Magazin-ban, az Ars Hungarica-ban, a Művészettörténeti Értesítő-ben, a Premier-ben, valamint különféle tanulmánykötetekben.

Rokita, Jan (1959, politikus, Lengyelország) 1986-ban alapító tagja volt a Szolidaritás Szakszervezet Intervenciós és Jogsegély Bizottságnak. 1989-1990-ben a kommunista titkosszolgálatok dokumentumainak átvizsgálására létrehozott Különleges Parlamenti Tényfeltáró Bizottságának (un. ˝Rokita Bizottság˝) elnöke. 1992 és 1993 között kancelláriaminiszter. 1998-től 2001-ig a Konzervatív Néppárt elnöke. 2001-től a Polgári Tömörülés parlamenti frakció elnökhelyettese, 2003-tól elnöke.

Romsics Gergely (1977, történész, Magyarország) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol nyelvtanár-történelem szakán, valamint a Közép-Európai Egyetem nemzetközi kapcsolatok és Európa-tanulmányok szakán szerzett diplomát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar új- és legújabb kori egyetemes történelem doktori programjának doktorandusz hallgatója. Kutatási területei: a kollektív emlékezet diskurzusai Közép-Európában és a nemzetközi kapcsolatok realista iskolája, ideológiatörténeti gyökerei. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Kodolányi János Főiskolán, a Matthias Corvinus Collegiumban tanít. A Collegium Budapest –Institute of Advanced Studies junior fellow-ja.

Sárközi Mátyás (1937, író, műfordító, újságíró, Nagy-Britannia) Magyarországon született, 1956 decembere óta Londonban él. Budapesten a Hétfői Hírlap munkatársa volt. Egyetemi tanulmányait a Londoni Egyetem Irodalmi és Nyelvészeti Tanszékén fejezte be, emellett politológiából is diplomát szerzett. 1963 és 1966 között a müncheni Szabad Európa Rádió szerkesztője volt, 1966-tól 1977-ig a BBC Világszolgálat Magyar Osztályának rovatvezetője, 1977-től 2001-ig külső munkatársa volt. 2001 óta az Inforádió londoni tudósítója. Kutatóként a XX. század irodalomtörténetével, az 1950-es évek irodalompolitikájával foglalkozik.

Sárközy Tamás (1940, jogász, Magyarország) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát tett. 1971-ben kandidátusi, 1978-ban doktori fokozatot szerzett. 1963-tól 1969-ig az Építésügyi Minisztérium jogtanácsosa, 1969-től az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa, főmunkatársa, 1993-tól a polgári jogi részleg vezetője, tudományos tanácsadó. 1972-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gazdasági jogi tanszékén docens, majd egyetemi tanár és tanszékvezető. 1989–1990-ig deregulációs kormánybiztos, és a társadalmi törvényt kidolgozó kodifikációs bizottság vezetője. 1994–2002-ig a Magyar Jogászegylet elnöke. 2004-től a közigazgatás reformját előkészítő kormánybiztos, 2005-től a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Intézetének igazgatója. Emellett tanszékvezetője és egyetemi tanára a Budapesti Műszaki Egyetemnek is. A Gazdaság és Jog c. folyóirat főszerkesztője.

Sauerland, Karol (1936, filozófus, Lengyelország) A berlini Humboldt Egyetem filozófia szakán szerzett diplomát, majd a Varsói Egyetemen matematikát és germanisztikát tanult. Filozófiai disszertációjában Dilthey tapasztalat fogalmával foglalkozott, habilitációs tanulmányának témája Adorno esztétikája volt. Germanisztikát és német irodalmat tanított Torunban és a Varsói Egyetemen. A bázeli Nemzetközi Germanisztikai Kongresszuson 1980-ban az IVG (Internatioanle Vereinigung für Germanistik) elnökségéi tagjává választották tíz évre. 1980-ban belépett a Szolidaritás mozgalomba, amelyben az egyetemi mozgalom elnökségének tagja lett. A Szolidaritásban végzett munkája miatt a lengyel állam állandóan zaklatta. Professzori kinevezését a Varsói Egyetem már 1982-ben jóváhagyta, de politikai okokból csak 1989-ben, a Lengyel Államtanács elnökének külön engedélyével kaphatta meg professzori címét. Vendégtanárként megfordult Zürichben, Mainzban, Berlinben, Frankfurtban és Hamburgban. 1994-2003 között a brémai „Hannah Arendt–díj a politikai gondolkodásért” bíráló, odaítélő bizottságának tagja volt. A varsói Filozófiai Egyesület elnöke; a Lengyel Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Osztályának elnökségi tagja 2003 óta. Jelenleg elnöke egy, a közép-és kelet-európai kulturális kölcsönhatásokat vizsgáló munkacsoportnak.

Schiffer András (1971, jogász, Magyarország) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett jogász és politológus diplomát. 1999-ben ügyvédi szakvizsgát tett. 2004-től a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője, a Habeas Corpus munkacsoport és a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum jogsegély-szolgálatának munkatársa. 2002-től a Védegyelet szervezőbizottságának, 2004-től felügyelőbizottságának tagja. Kutatási területe az egyéni és a közösségi jogok problémája.

Schily, Otto (1932, politikus, Németország) Münchenben, Hamburgban és Berlinben tanult jogot. Tanulmányai idején a Szocialista Német Diákszövetség támogatója volt. Az 1970-es években a német szélsőbaloldali terrorszervezet (RAF) alapító tagjai ellen indított bírósági eljárás során Gudrun Ensslin, Horst Mahler és Andreas Baader védőügyvédje is volt. 1980-ban alapító tagja a Zöld Pártnak, 1983 óta parlamenti képviselő. 1984–1986-ig a pártadományokat vizsgáló bizottság tagja. 1989-től az SDP (Szociáldemokrata Párt) tagja. 1990–1994-ig tagja a gazdasági bizottságnak, valamint a környezettel és a nukleáris biztonsággal foglalkozó bizottságnak. 1994–1998-ig az SPD parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezető helyettese, és számos bizottság tagja. 1998 októberétől 2005 novemberéig szövetségi belügyminiszter volt. Jelenleg képviselő a Bundestag-ban.
Schmidt Mária (1953, történész, Magyarország) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-német szakán szerzett középiskolai tanári diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett, 1999-ben megszerezte a PhD fokozatot. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, 2000-től egyetemi docens. 2005-ben „habilitált doktor” címet szerzett; 2010-től egyetemi tanár. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben a Technische Universitäten, Tel-Avivban, a jeruzsálemi Jad-Vashemben, a New York-i és a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben is. 1998 és 2002 között a miniszterelnök főtanácsadója. A XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója. 2002-től a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora. Több történeti mű szerzője: „Kollaboráció vagy kooperáció?” című könyvében a Budapesti Zsidó Tanács, „Diktatúrák ördögszerekerén” című munkájában pedig a XX. századi diktatúrák történetének egyes vetületeit dolgozza fel.

Schönbohm, Wulf (1941, publicista, politikus, Németország) 1967–1968-ig a CDU diákszervezetének, az RCDS-nek tartományi elnöke. 1969-70-ben tevékeny szerepet vállalt az RCDS-közeli újság, a Sonde létrehozásában, amelynek fontos szerepe volt a ’70-es években a CDU-n belüli reformfolyamatokban. Vezetője volt a Baaden-Würtembergi Állami Minisztérium alapelvekért és tervezésért felelős osztályának. 1997–2004-ig a CDU-hoz közelálló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) külföldi irodáját vezette Ankarában.

Schreiber, Thomas (1929, külpolitikai szakújságíró, Franciaország) Budapesten született, 1948 decemberében menekült el Magyarországról, 1949. májusától Franciaországban él. Felsőfokú tanulmányait a párizsi Politikai Tanulmányok Főiskoláján végezte. Újságíró gyakornokként a francia Express-nél dolgozott 1954-től, majd a Le Monde és a Radio-France kiküldött tudósítója lett Budapesten az 56-os forradalom alatt. 1994-ig a Radio France Internationale vezércikkírója volt. Több mint három évtizeden keresztül volt a Documentation française által publikált L´Europe centrale et orientale [Közép- és Kelet-Európa] sorozat társszerkesztője, valamint több francia és külföldi újság, illetve magazin munkatársa, mint például a Monde Diplomatique-é. Jelenleg a franciaországi Saint-Cyr-Coetquidan katonai főiskola vendégprofesszora, valamint a 168 Óra c. hetilap tudósítója.

Schwarz, Hans Peter (1934, történész, Németország) A freiburgi Albert Ludwig Egyetemen 1958-ban szerzett PhD fokozatot. A tübingeni Eberhard Karl Egyetemen 1966-ban „habilitált doktor” címet szerzett. Egyetemi tanárként politikatudományi tárgyakat oktatott Hamburgban, Kölnben és Bonnban. Vendégtanárként megfordult az oxfordi St. Antony’s College-ban, a washingtoni Woodrow Wilson International Centerben, és a John Hopkins Egyetem bolognai központjában. 1978-tól a Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte című folyóirat kiadója. 1982-2005 között a „Forschungsinstituts der Deutschen Gesellschaft für Auswärtige Politik” igazgatóságának tagja. A Konrad Adenauer Alapítvány elnökségi tagja. 2002-től a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora.

Scmidl, Erwin (1956, történész, Ausztria) A Bécsi Egyetemen történelem, néprajz és művészettörténet szakon végzett. Doktori címet szerzett 1981-ben. A Bécsi Közigazgatási Egyetemen 1993-ban posztgraduális képzésen vett részt. Az Innsbrucki Egyetem docense 2001-től. A Hadtörténeti Múzeum Hadtudományi Részlegén dolgozott 1981 és 1995 között különböző beosztásokban. Az osztrák Külügyminisztérium ENSZ-részlegén dolgozott 1991-1992-ben. 1994-ben Dél-Afrikában volt ENSZ-megfigyelő. A washingtoni U.S. Institute of Peace ösztöndíjasa 1995-1996-ban. Az osztrák Honvédelmi Minisztérium Hadtudományi Iroda Kutatási Részlegének vezetője 1996 és 2001 között. A Bécsi Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Biztonságpolitikai Intézetében 2001 óta a Jelenkori Történelem Tanszék vezetője. Az Osztrák Történész és Történelmi Egyesületek Szövetségének főtitkára, az Osztrák Hadtudományi Egyesület elnöke.

Simonyi András (1952, volt washingtoni nagykövet, Magyarország) A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Az 1980-as években ifjúsági csereprogramokban vett részt, így többek között a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok erősítése érdekében működött együtt az Amerikai Fiatal Politikusok Tanácsával (ACYPL). 1984-től az MSZMP külügyi osztályának, majd 1989-től a Külügyminisztériumnak a munkatársa. 1992-től 1995-ig az Európai Közösséghez és a NATO-hoz Brüsszelbe akkreditált magyar küldöttség helyettes vezetője. 1995 és 1999 között a magyar NATO-kapcsolatokért felelős iroda munkáját irányította. Jelentős szerepe volt a magyar NATO-csatlakozás előkészítésében. 1999-től 2001-ig Magyarország első NATO-nagykövete volt. Simonyi 2002-től 2007-ig töltötte be a Magyar Köztársaság nagyköveti tisztségét az Egyesült Államokban. Hivatali ideje alatt együttműködött az amerikai kormánnyal, a kongresszussal, a privát szektorral az európai-amerikai kapcsolatok elősegítése érdekében. Jelenleg a Korda Filmstúdió elnöke, valamint saját cégének, a Softpower Kft-nek a vezérigazgatója.

Simor András (1954, közgazdász, Magyarország) A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1976-ban. 1976-tól az MNB Devizagazdálkodási főosztályának előadója. 1979–1985 között a bank londoni leányvállalatánál, a Hungarian International Bank Ltd-nél dolgozott, majd visszatérve a Nemzetközi osztály helyettes vezetőjeként tevékenykedett. 1989-ben az akkor alapított CA-BB, későbbi nevén Creditanstalt Értékpapír Rt. elnök-vezérigazgatójává nevezték ki. 1997–98-ban a CA IB Investmentbank A.G. ügyvezető elnöke Bécsben, ahol a Creditanstalt és a Bank Austria befektetési részlegeinek nyolc országot érintő összevonását irányította. Hazatérve a Budapesti Értéktőzsde tőzsdetanácsa elnökének választották meg. Ezt a posztot 2002-ig töltötte be. 1999-től a Deloitte Magyarország elnöke, majd 2000–2007 között elnök-vezérigazgatója. 2002–2006 között a cégcsoport régiós igazgatóságának tagja. 2007-től a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Somogyi Zoltán (1973, szociológus, PR és kommunikációs szakember, Magyarország) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetében szociológia, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán pedig kommunikáció szakon szerzett diplomát. Jelenleg a Capital Group Rt. vezérigazgatója, és a Pécsi Tudományegyetem Kommunikációs Doktori Iskolájának végzős hallgatója. Szakterületei: imázsépítés, illetve stratégiai kampánytervezés és kivitelezés. Több felsőoktatási intézményben és egyetemen is tanít. Rangos magyarországi műsorok állandó elemző vendége. 2007 februárjától a Magyar Kommunikációtudományi Társaság főtitkára.

Stark Antal (1932, közgazdász, Magyarország) A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát 1955-ben. 1969-től a közgazdaságtudományok kandidátusa, 1974-ben megszerzi a doktori, 2001-ben a habilitált doktori címet. 1963–1985-ig az egyetem népgazdaság tervezése tanszékének adjunktusa, docense, 1973-tól egyetemi tanár, az Általános Közgazdasági Kar dékánja, majd a Népgazdaság-tervezési Intézet igazgatója. 1987–1990-ig a Művelődési Minisztérium államtitkára. 1990–1996-ig a Gazdaságpolitikai és Tervezési Intézet tudományos tanácsadója. 1996–1998-ig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, majd 1998-tól az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. 2006-tól az Oktatási és Kulturális Minisztérium miniszteri tanácsadója.

Stark Tamás (1959, történész, Magyarország) A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1992 óta a történelemtudományok kandidátusa. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében dolgozik, 2000 óta tudományos főmunkatárs. Emellett a Terror Háza Múzeum főmunkatársa. Kutatási területe a kényszerű népességmozgás Kelet-Közép-Európában 1938 és 1955 között, valamint a Szovjetunióba elhurcolt hadifoglyok története.

Stone, Norman (1941, történész, író, Nagy-Britannia) 1962-ben kitüntetéssel végzett a Cambridge-i Egyetem történelem szakán. 1962 és 1965 között a közép-európai történelmet kutatta Bécsben és Budapesten. 1967-től tanársegédként, 1973-tól pedig mint egyetemi tanár tanított orosz és német történelmet a Cambridge-i Egyetemen. 1984 és 1997 között az Oxfordi Egyetemen legújabbkori történelm oktatott. 1997-ben nyugdíjba ment, és az ankarai Bilkent Egyetem nemzetközi tanszékén tanított. 2005-től két isztambuli egyetemen is óraadó. 1987 és 1992 között számos újság és hírügynökség – BBC, Sunday Times Frankfurter Allgemeine Zeitung, Wall Street Journal – rendszeres kolumnistája és hírkommentátora. Ugyanebben az időszakban, 1987 és 1992 között Margaret Thatcher külügyi tanácsadója és beszédírója. Legutóbbi munkái: „World War One: a Short History” (’Az első világháború rövid története’ – 2007), „The Atlantic and its Enemies: A Personal History of the Cold War 1945–1991” (’Az atlanti szövetség és ellenségei: Magántörténelem a hidegháborúról’, 1945–1991’ – 2010), illetve a „Turkey: A Short History” (’Törökország rövid története’ – 2011).

Stumpf István (1957, politológus, Magyarország) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi, ill. a Bölcsészettudományi Karon szociológiai diplomát. A politikai tudományok kandidátusa címet 1995-ben nyerte el. 1982 és 1988 között alapítója és igazgatója az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bibó István Szakkollégiumának. 1998-tól 2002-ig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Jelenleg az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársa, a Századvég Politikai Iskola igazgatója. Kutatási területe az ifjúság politikai szocializációja, pártok, pártrendszerek, választói magatartás, pártpreferenciák, kormányzati rendszerek.

Suchman Tamás (1954, jogász, politikus, Magyarország) 1980-ban a Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. 1989-től az MSZP tagja, majd 1995-1996-ig a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, 1996-ban ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. 1990-től marcali önkormányzati képviselő. 1998-tól a jogi és ügyrendi bizottság elnöke, 2004-től a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. 1997-től a Magyar Zsidó Örökség felügyelő bizottságának az elnöke.

Surányi György (1954, közgazdász, Magyarország) A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1977-ben. 1986-ban a közgazdaságtudományok kandidátusa címet szerezte meg. 1977–1986-ig a Pénzügykutató Intézetben dolgozott különböző beosztásokban. A következő évben a Világbank konzultánsa Washingtonban, 1989–1990-ig az Országos Tervhivatal államtitkára. 1992–1995-ig a Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. vezérigazgatója. Két alkalommal, 1990–1991-ig és 1995–2001-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 2001-től a CIB Bank igazgatóságának és a zágrábi Privredna Banka felügyelőbizottságának elnöke. 2005-től a Brüsszeli Európai és Globális Gazdasági Laboratórium igazgatótanácsának tagja. 1998-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára. Tagja a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak és az MTA Pénzügytani Bizottságának.

Šutaj, Štefan (1954, történész, Szlovák Köztársaság) Az eperjesi Šafárik Egyetem történelem szakán szerzett diplomát. 1977 óta a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének munkatársa Kassán. 1992 és 2004 között az intézet igazgatója. Jelenleg a Társadalomtudományi Intézet Történeti Osztályának vezetője, a Szlovák–Magyar Történész Vegyesbizottság társelnöke. Kutatási területe a szlovákiai és a közép-európai etnikai kisebbségek, kiemelten a magyarság helyezte; a szlovák politikai pártok története a II. világháború után; szlovák közigazgatás kialakulása.


 
múzeum | interaktív | bolt | hírek | állandó kiállítás | mozi | időszaki kiállítás | fotógaléria